Nyár elején Tőkés Hunorral, volt diákommal leültünk elbeszélgetni a mesterséges intelligencia marketing folyamatokra és társadalomra kifejtett hatásairól. A megjelent interjút itt olvashatjátok, ami meg alább olvasható, az az eredeti, hosszú változat. Akit érdekel, most ezt is elolvashatja. T.H.: Bár még most is háborúkhoz vezet a fekete arany birtoklása, a kőolajnál sokkal fontosabbá vált az információ, ami új kihívásokkal jár. Milyen hatással van ez ránk nézve? S.L.: Az információáramlás kontrolljára való törekvés szinte egyidős az emberiséggel. Sosem volt mindegy, miként terjed az információ, kik tudnak bizonyos dolgokról és kik nem. Az emberi játszmák meghatároznak bennünket. Human nature, mondhatnánk. Most viszont a digitalizáció és új média jelenségeinek köszönhetően egyre összetettebbé válik a kommunikáció jelensége. E csatornák több milliárd embert kötnek össze naponta, ráadásul sokkal gyorsabbak, és igen, azt tapasztalhatjuk, hogy az információ jelentősen felértékelődik. Egyetlen kedvezőtlen Kylie Jenner tweet brutálisan leránthatja egy jelentős vállalat részvényértékét. Egy jól időzített kiszivárogtatás megváltozhathatja a közvélemény hozzáállását bizonyos dolgokhoz, stb. Lehet, hogy hiába van csillió gallon kőolajad, ha nem rendelkezel a rivális ország külügyminisztériumának teljes levelezésével, kereshető txt formátumban. Az információ értékét elsősorban nem annak mennyisége adja, hanem feldolgozhatósága, értelmezhetősége, illetve ezeknek a folyamatoknak a gyorsasága, akár real time mivolta. Összességében lehetne azt mondani, hogy a kontrollt gyakorolni hivatottak több kihívással néznek szembe, mint régen.  Sokak meglátása az, hogy emiatt az információ hasznosításáért, az információáramlás kontrolljának, feldolgozásának technológiáival rendelkező államok, vállalatok „természetesen” minden újabb technológiai szintet igyekeznek majd meglépni ezen a téren. Van rá tehát jó esély, hogy a kontroll jelensége ebben az új információs környezetben is „intézményessé” váljon. T.H.: Hogy válhat azzá? S.L. Amíg régen az

információ kontrollját – különböző okokból – állami intézmények látták el, például azzal, hogy engedélyezték-e az újságok, rádiók működését, addig manapság magánvállalatok is jelentősen beleszólhatnak az információ áramlásába – ezzel komolyan befolyásolva a közélet alakulását. Ha egy vállalat létrehoz egy olyan sikeres technológiát, amit napi rendszerességgel használ a bolygó lakosságának fele, akkor egyetlen apró változtatás a szolgáltatás működésében is jelentős…